Tájékoztatás - KEKKH - Rendelkezés Nyilvántartás

„Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 4. § (2) bekezdése az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, megszüntetésének bejelentését, továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány igénylését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság) előtt is kezdeményezhető ügytípusként rögzíti. Ezen ügytípusokon kívül az egyéni vállalkozók nyilvántartásából történő hatósági bizonyítvány igénylésénél is lehetséges a személyes megjelenéssel történő ügyintézés.

Az Evectv. 4. § (1) bekezdése az egyéni vállalkozói tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatok kapcsán a képviselet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) jelöli meg mögöttes joganyagként.

A Ket. 40. § (1) bekezdése szerint, ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Fenti paragrafus (2) bekezdése értelmében, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

A KEKKH a képviseleti jogosultságot igazoló meghatalmazás tételével összefüggésben jelentős, az egyéni vállalkozók bürokratikus terheit csökkentő szolgáltatás bevezetésével büszkélkedhet. A 2015. november 10-én elindított Rendelkezés Nyilvántartás, mint szabályozott elektronikus szolgáltatás 2016. június 1-jétől az egyéni vállalkozói ügyek Hatóság előtt indítható ügytípusai esetén is alkalmas meghatalmazások megtételére (mindhárom ügyintézési csatornán: személyesen, interneten és telefonon is).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó helyett például annak könyvelője (vagy bárki más) járna el a Hatóság előtt a jelzett ügytípusokban, elegendő az egyéni vállalkozónak, mint meghatalmazónak a KEKKH Webes Ügysegéd felületén elérhető Rendelkezés Nyilvántartásban megadni a meghatalmazott (pl. könyvelő) természetes személyazonosító adatait az érintett ügytípus kiválasztását követően. A telefonos meghatalmazás tételhez szükséges a Telefonos Azonosításhoz egy első regisztráció, amely személyesen tehető meg bármelyik okmányirodában vagy kormányablakban, ezt követően a Kormányzati Ügyfélvonalon (1818-as hívószámon) tehet az ügyfél meghatalmazást.

Ebben az esetben a Hatóság – hivatkozva a Ket. 40/A. § (2) bekezdésére – nem kötelezheti az ügyfelet vagy képviselőjét a képviselő képviseleti jogának igazolására, ha az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a képviselő részére az eljárási cselekmény elvégzésére, jognyilatkozat megtételére. Ennek eredményeként tehát nem szükséges a papír alapú, két tanú által hitelesített meghatalmazás bemutatása, mert az ügyintézési rendelkezésben rögzített jognyilatkozat – Ket. alapján – teljesíti az írásba foglalás, valamint a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás követelményeit.

A rendelkezés megtétele a meghatalmazó (egyéni vállalkozó) ügyfélkapus vagy telefonos azonosítását követően lehetséges.

Az egyéni vállalkozó halálával, valamint a gondnokság alá helyezésével kapcsolatban ugyanakkor az Evectv. 17. §-a az egyéni vállalkozó özvegye, illetve örököse, valamint a gondnokság alá helyezett egyéni vállalkozó törvényes képviselője általi személyes bejelentést írja elő, így ezekben az élethelyzetekben nem lehetséges a fenti rendelkezés megtétele.

A Hatóság előtti megjelenéssel intézhető vállalkozói ügyek e rugalmas formában, képviselőn keresztül történő elintézése azért is fontos célja a KEKKH-nak, mert jogszabály rögzíti, hogy az ügyfélkapu azonosítók más személyeknek történő kiadása (elektronikus ügyintézés során) esetén is az ügyfélkapu tulajdonosát terheli a felelősség. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 47/B. § (2) bekezdése szerint a felhasználónak az egyes azonosítási szolgáltatásokhoz tartozó kódjait, jelszavait védenie kell a jogosulatlan hozzáféréstől. Az azonosítók nem megfelelő biztonságú kezeléséből származó kockázatot a felhasználó viseli.”