Üdvözöljük a

Tájékoztató a Békéltető Testületi eljárás megindításáról, továbbá a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséről

honlapján!

-

Tájékoztató a Békéltető Testületi eljárás megindításáról, továbbá a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséről

2011. február 24.

Az év során egyre több fogyasztó és megrendelő kereste fel bizalommal a Békéltető Testületet ügyei rendezése céljából. 

Mely ügyekben kereshető fel a Békéltető Testület?

A testület hatáskörébe tartozik az áruk és a szolgáltatások minőségével, a termék felelősségi szabályok betartásával, a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésében. Ilyen ügyek az építőipari kivitelezéssel kapcsolatos vitás ügyek, a jótállás, a szavatosság, az utazási szerződések, közüzemi szerződések, pénzügyi szolgáltatások és biztosítási ügyek.

A Békéltető Testület eljárásának célja a fogyasztó, a megrendelő és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése. Amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony, egyszerű költségkímélő biztosítása.

A Békéltető Testület eljárása díjmentes, ingyenes.

Békéltető Testületi eljárást fogyasztó, megrendelő, mint természetes személy kezdeményezhet, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet pl.: társasház Békéltető Testületi eljárást nem indíthat. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó vagy a megrendelő, az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje panaszügyének rendezését. Ezt megteheti a hozzá intézett tértivevényes levélküldeményben, avagy a vásárlók könyvébe tett bejegyzésével. A törvény szerint a Békéltető Testületi eljárást megindító kérelmet írásban kell benyújtani a megyei Békéltető Testülethez. Írásos formának az elektronikus irat is minősül, tehát ezen a módon is meg lehet tenni a bejelentést. Célszerű, ha a kérelmet az általunk kidolgozott formanyomtatványon, úgynevezett kérőlapon nyújtja be az érintett, hiszen itt választ adhat az általunk feltett kérdésekre, és ezt követően nem élünk vagy nem kell élni a hiánypótlással.

Az említett kérőlap letölthető a www.nakkik.hu weboldalról.

A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat illetve a másolatát, amelynek tartalmára a fogyasztó, megrendelő bizonyítékként hivatkozik.  Így különösen a gazdálkodó szervezet elutasító nyilatkozatát, számlát, nyugtát, vállalkozói szerződés másolatát, a megrendelőlapot stb.

A megyei Békéltető Testület arra törekszik, hogy valamennyi ügyet a lehetőséghez mérten 30 napon belül lezárjon. Amennyiben indokoltnak tartjuk és ez elsősorban az építőipari jellegű szolgáltatásokra jellemző, helyszíni szemle keretében is meggyőződünk a panasz jogosságáról. Az ügy eldöntése céljából tárgyalást tűzünk ki, melyről előzetesen a fogyasztót és a vállalkozót is értesítjük, akik szóban is előadhatják indokaikat és ezt követően a Békéltető Testület eljáró tanácsa azonnal határozatot hoz, melyet 15 napon belül írásban is megküldünk az érintett feleknek.

A jótállás

A jótállást a fogyasztók, mint jogi kifejezést általában garanciaként ismerik. A jótállás azt jelenti, hogy a forgalmazó vagy a szolgáltató garantálja vagy jót áll azért, hogy egy bizonyos időtartam alatt a termék kifogástalanul működik. A fogyasztó a vásárlások során elsődlegesen a jogszabály alapján kötelező jótállás alá tartozó termékekkel találkozik a vásárlásai alkalmával. A fogyasztóra nézve a jótállás előnyösebb feltétel, mint a szavatosság. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy aki jogszabály alapján vagy szerződés alapján jótállásra köteles, ennek időtartalma alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ezt nevezzük a forgalmazó bizonyítási terhének.

Melyek a kötelező jótállással értékesíthető termékek?

Ezen áruk körét a 151/2003 (IX.22) kormányrendelet melléklete sorolja fel. Természetesen a forgalmazó vagy a gyártó üzleti érdekből más termékekre is vállalhat jótállást. Jogszabály alapján a kötelező jótállási idő 12 hónap. Lehetőség van azonban, hogy ennél hosszabb időt is vállaljon a forgalmazó, azonban javasoljuk, hogy minden esetben körültekintően figyelni arra, hogy ezen esetekben a jótállás teljes körű-e vagy részleges.

Hogyan érvényesíthetjük a jótállási jogainkat?

A kormányrendelet értelmében a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Hibás az a forgalmazói álláspont, mely szerint a jótállási jegy mellé csatolni kell a vásárlásról szóló számlát vagy nyugtát. A jótállási igényünket elsődlegesen a forgalmazónál érvényesíthetjük. A bejelentés nyomán a forgalmazó köteles felvenni egy gazdasági miniszteri rendelet melléklete szerinti jegyzőkönyvet. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a fogyasztó a javítási igényét közvetlenül a javító szolgálatnál, szerviznél érvényesítse.

Mi történik a meghibásodás esetén?

A meghibásodást a fogyasztó a forgalmazónál vagy adott esetben a szerviznél jelentheti be. A 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemeltetés helyén, a fogyasztó lakásán kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le és felszerelésről, az el és visszaszállításról díjmentesen a forgalmazónak kell gondoskodni. Abban az esetben, ha a fogyasztási cikk a vásárlást követő 3 munkanapon belül meghibásodik a fogyasztó csereigényt érvényesíthet.

Ilyen esetben a forgalmazó nem végezhet vizsgálatot, hanem a terméket azonnal ki kell cserélni. Abban az esetben, ha ugyanilyen típus azonos termék vagy készülék a készletében nincs, akkor a vásárló részére a vételárat vissza kell fizetni.

 

Mennyi az az időtartam, amely alatt a terméket meg kell javítani?

A 49/2003 gazdasági miniszteri rendelet úgynevezett szubjektív határidőt állapít meg, mely szerint a kötelezettnek törekedni kell arra, hogy a terméket 15 napon belül megjavítja. Természetesen ez az időpont 30 napnál hosszabb időt nem vehet igénybe, mert ilyen esetben a Békéltető Testület döntése minden esetben cserére illetve a vételár visszafizetésére irányul.

Ki kell emelni azt, hogy amennyiben a termék nem hibás úgy három napon belül a fogyasztó csereigényt vagy a vételár visszatérítését nem igényelheti.

A termék meghibásodása esetén a kötelezett tehát a forgalmazó vagy a szerviz elsődlegesen javításra kötelezett. Abban az esetben, ha a javítást nem vállalja vagy a termék nem javítható, ebben az esetben cserét kell a fogyasztó részére biztosítani.

Ha cserére nincs lehetőség, tehát a készletében nincs olyan termék, amellyel ki tudná cserélni az adott árut, úgy a fogyasztó részére a vételárat vissza kell fizetni.

 

A szavatosság

Szavatosság esetén az eladó arra vállal felelősséget, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát nincs a terméknek olyan rejtett hibája, amely a későbbiek során derül ki. A Polgári Törvénykönyv értelmében fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. E rendelkezésből az következik, hogy a teljesítést követő 6 hónap alatt a bizonyítási teher a kereskedőt terheli. A fogyasztó a vásárlás időpontjától számított 2 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti a szavatossági jogait. Az előbbiekből következik azonban az, hogy a vásárlástól számított 6 hónapon túl történt meghibásodás esetén a fogyasztónak kell szakvéleménnyel bizonyítani, hogy a termék az eladás időpontjában hibás volt. Tehát a kötelező jótállással értékesített tartós fogyasztási cikkek esetében, amennyiben a kötelező jótállás 12 hónap eltelt, még lehetősége van a fogyasztónak további 12 hónapon belül a szavatossági igény érvényesítésére. Természetesen az előbb mondottak alapján a bizonyítási teher őt terheli.

Sem a jótállás, sem a szavatosság esetében nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a fogyasztó a dolgot nem tudta rendeltetésszerűen használni. Előfordulhat olyan eset, hogy a fennálló hiba ellenére az üzlet nem ismeri el a panasz jogosságát, arra hivatkozik, hogy a hibát maga a vásárló idézte elő. Ilyen esetekben az a fél, akit a bizonyítás terhel szakvéleményt kérhet. Ha a vitát a fogyasztónak nem sikerül rendezni a kereskedővel a bírósági út előtt érdemes a Békéltető testület eljárását igénybe venni.

Meg kell említeni, hogy az építőipar területén a jogszabály úgynevezett kötelező alkalmassági időket állapít meg, melynek időtartama 10 év, 5 év és 3 év. Ezt a 11/1985 ÉVM-KVVM-BMK-KiM együttes rendelete szabályozza. Egy 2003. évi kormányrendelet szabályozza a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási rendelkezéseket.

 

Forrás: www.zmkik.hu