Üdvözöljük a

Amit a tanulószerződésről tudni kell

honlapján!

-

Amit a tanulószerződésről tudni kell

2006. augusztus 11.

2005. január 1-jétől a Szakképzési Törvény szerint a gazdálkodó szervezeteknél kötelező érvényűen csak tanulószerződéssel történhet a gyakorlati képzés.

A szakképzés elméleti és gyakorlati képzésből áll. Ez történhet teljes egészében a szakképző iskolában, valamint az iskola és a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet között megosztva. A szakképzésnek ezt a két helyszínen történő lefolytatását a szakirodalom duális képzésnek nevezi.

A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés során közvetlenebbül és eredményesebben tudja közvetíteni a munka világának elvárásait. A gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén lehetőség van tanulószerződés kötésére.



Mi is az a tanulószerződés?


A gazdálkodó szervezet és a tanuló (16. életévet betöltött) közötti gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli szerződés. Érvényes tanulószerződés esetén a tanuló szakmai gyakorlati képzését a szakképző iskola végzi. A tanulószerződés csak közös megegyezéssel módosítható. Tartalmilag mind a gazdálkodó szervezet, mind a tanuló részére jogokat és kötelezettségeket fogalmaz meg.

Milyen előnyökkel jár a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet részére?

A gazdálkodó szervezet részére elsősorban az jelent előnyt – bár a gyakorlati képzés költségei tanulószerződés esetén magasabbak –, hogy maga választhatja meg a tanulót, teljes jogkörrel (egyben felelősséggel is) végezheti annak gyakorlati képzését, munkaerő-utánpótlása nevelését.

A gyakorlati képzéssel kapcsolatos magasabb költségeket (kiadásokat) illetően nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt a körülményt, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény szerint a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet az előírt hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolhatja mindazokat a költségeket (kiadásokat), amelyek a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban jogszabály előírása alapján felmerülnek. Ilyen költségek (kiadások) a következők:

– a tanulót kötelezően megillető rendszeres pénzbeli juttatás a minimálbér 50 százalékáig,

– a tanulónak járó pénzbeli juttatást terhelő járulékok,

– az étkezési hozzájárulás, 

 

– a munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz költsége, 

 

– a tanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás,

– a tanuló rendszeres – a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló jogszabályban előírt – orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége, továbbá

– a tanulóval foglalkozó szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése stb.

 

A gazdálkodó szervezet csökkentheti a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltséggel a minimálbér legfeljebb 20 százaléka mértékig tanulónként és évenként.

A gazdálkodó szervezet átalánydíjas elszámolást is választhat a gyakorlati képzés költségei tételes elszámolása helyett a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók esetén tanulónként és évente a minimálbérnek megfelelő összeghatárig. Ezen felül természetesen elszámolhatja a tanulóknak kötelezően járó pénzbeli juttatást a minimálbér legalább 50 százalékáig.

A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel kapcsolatos magasabb költségeket (kiadásokat) ellentételezik továbbá a hatályos adójogszabályoknak az adóalap csökkentésére vonatkozó előírásai is. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint a tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján megszervező és ellátó adózó az adózás előtti eredményt, illetőleg a vállalkozói bevételt csökkentheti minden megkezdett hónap után havonta és tanulónként a minimálbér 20 százalékával (2005-ben 11.400 forinttal). [Ez a kedvezmény a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén havonta a minimálbér 12 százaléka (2005-ben 6.800 forint).]

Milyen előnyökkel jár a tanulószerződés a szakképző iskola részére?

 A helyi önkormányzat az általa fenntartott szakképző iskolában szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után a költségvetési törvényben meghatározott összegű hozzájárulást (normatív támogatást) vehet igénybe. A költségvetési hozzájárulás 140 százaléka igényelhető az első szakképzési évfolyamon az iskolai tanműhelyben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha a szakképesítés képzési ideje az egy évfolyamot meghaladja. A záró szakképzési évfolyamon pedig csak a hozzájárulás 60 százaléka igényelhető.

Ugyanakkor a szakképző iskola részére előnnyel jár az, ha szakmai elméleti képzésben részesülő tanulói gyakorlati képzésre tanulószerződést kötnek. A költségvetési hozzájárulás 20 százalékát igényelheti ugyanis a helyi önkormányzat azon szakképző iskolai tanulók után, akik gyakorlati képzése nem az önkormányzat által fenntartott létesítményben folyik, tehát akiknek a szakmai gyakorlatát tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó szervezi.


Miért jó a tanulónak, ha tanulószerződést köt?

1.) Jobbak az elhelyezkedési lehetőségek és esélyek.
2.) A tanuló munkabért kap, motiváltabbak lesznek, ebből következően megnő a munkafegyelem.
3.) A társadalombiztosítási jogszabály a tanulószerződést kötött tanulót biztosítottnak tekinti, így jogosultságot szerez a társadalombiztosítás ellátásaira.
4.) A tanulószerződéssel eltöltött képzési idő szolgálati időnek minősül.
5.) Érvényes tanulószerződés eseténa tanuló szakképző iskolai felvétele biztosított.
6.) A tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget a gazdálkodó szervezetnél, ugyanakkor a gazdálkodó szervezet sem kötelezi munkaviszony létesítésére.

Hogyan köthető tanulószerződés?

A tanulószerződést az illetékes területi kereskedelmi és iparkamara előtt írásban kell megkötni.