Üdvözöljük a

Ki lehet gyakorlati oktató?

honlapján!

-

Ki lehet gyakorlati oktató?

2011. január 28.

A tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével megbízott oktató személyére jogszabályi előírások vannak. A tanulók csoportos képzésével csak megfelelő szakirányú szakképesítéssel, és 5 éves szakmai gyakorlattal, valamint bűnetlen előélettel rendelkező oktató bízható meg. 
 

Jelenleg a gyakorlati képzésnek nem feltétele a mestervizsga, azonban ezzel kapcsolatban előfordulhat a későbbiekben változás. Amennyiben a vállalkozásnál van mesterlevéllel rendelkező szakember, a megbízásnál érdemes előnyben részesíteni őt. Amellett, hogy magasabb szintű szakmai tudással és pedagógiai ismeretekkel rendelkezhet, az oktató bérének szakképzési alapból történő elszámolásakor is előnyösebb, mivel magasabb végzettségű oktató esetén magasabb az összeg számolható el, igényelhető vissza.

 

Ha a főállású oktatóhoz beosztott tanulók száma eléri a Közoktatási Törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot, azaz 8 főt, a főállású oktató díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező főállású oktató esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók, illetve hallgatók száma kevesebb az átlaglétszámnál.

Főállású oktató a Munka Törvénykönyve 117/B. § szerinti teljes munkaidőben foglalkoztatott szakoktató, gyakorlati oktató, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzésével megbízott egyéb olyan szakember, aki minden munkanapján tanulók, illetve hallgatók gyakorlati képzését végzi.

 

Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el - legfeljebb az előbbi meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e pontban meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál.

 

Forrás: A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló tv.