Üdvözöljük a

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2009. július 1-jétől hatályos módosításainak alkalmazásáról

honlapján!

-

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2009. július 1-jétől hatályos módosításainak alkalmazásáról

2009. július 20.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által kötelezettségük terhére szakképző intézményeknek közvetlenül átadott fejlesztési támogatásokra vonatkozóan.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Szht.) előírásainak módosítására 2009. július 1-jei hatállyal került sor.

I. A hozzájárulásra kötelezettek esetében

Az Szht. 6. § (3) bekezdése szerint a nem gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek, akiknek az első félévre előleg fizetési kötelezettségük van, melynek mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg befizetésénél figyelembe vehető.

Mivel a pénzbeli fejlesztési támogatás elszámolható mértékének meghatározásánál a pénzügyi szemlélet érvényesül, amennyiben a hozzájárulásra kötelezett:

·         2009. június 30-ig megkötötte a fejlesztési támogatási megállapodást és ezen időpontig át is utalta a támogatás összegét a térségi integrált szakképző központ fenntartója, a speciális, készségfejlesztő speciális szakiskola, a központi képzőhely, illetve a felsőoktatási intézmény részére, akkor az első féléves társadalombiztosítási járulék alapja után képződött szakképzési hozzájárulásának 70 %, illetve 35 %-át számolhatja el fejlesztési támogatás címén, illetve ezen összeggel csökkentheti hozzájárulási kötelezettségét,

·         2009. június 30-ig nem kötötte meg a megállapodást vagy nem utalta át a támogatás összegét, akkor az adott időszak (első félév, teljes év) tekintetében a szakképzési hozzájárulásnak már csak 60%, illetve 30%-át számolhatja el ezen a jogcímen, amennyiben az Szht. 7. § (6) bekezdése szerint a fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig eleget tesz. 

II. A fejlesztési támogatást fogadók esetében

Az Szht. 4. § (6) bekezdésének kiegészítése alapján az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az átvett fejlesztési támogatás 3 százaléka a fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire használható fel.

A módosítás megteremti a lehetőségét az új szakképzés-szervezés feladat-ellátási típusok közül a társulás, a nonprofit gazdasági társaság, valamint a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság fejlesztési támogatás fogadásánál felmerülő többletműködtetési költség finanszírozásának. Ennek megfelelően, a 2009. július 1-jét követően megkötött fejlesztési támogatási megállapodásokban már rögzíthető, hogy a térségi integrált szakképző központ fenntartója a hozzájárulásra kötelezett által nyújtott fejlesztési támogatás maximum 3%-át a Szht. 4.§ (6) bekezdésének megfelelően a fejlesztési támogatás kezelésének működtetési költségeire használhatja, a 97 %-ának pedig továbbra is a térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolában, illetve felsőfokú szakképzésben szervezett gyakorlati oktatás, gyakorlati képzés fejlesztését kell, hogy szolgálja a törvényben meghatározott módon és keretek között.

Az Szht. 7. §-ának új (12) bekezdéssel történ kiegészítése alapján az Szt. 2. § (5) bekezdés b) pontja szerint meghatározott intézmény önkormányzati fenntartója a kapott fejlesztési támogatás térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolák között történő elosztásának, forrásátadásának, illetve felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozhatja meg, és ezzel jelentősen csökkenthető az az adminisztrációs teher, amely a nagyszámú fejlesztési támogatás továbbadására vonatkozó megállapodás megkötése, kezelése jelent.

A fejlesztési támogatást fogadók esetében a július 1-én életbe lépett törvénymódosítás már nem csak a felsőoktatási intézmények tekintetében, hanem az összes fejlesztési támogatás fogadására jogosult intézménynél meghatározza a maximálisan fogadható fejlesztési támogatások éves összegét. A fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben résztvevő hallgatónként - a tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének (továbbiakban: fajlagos összeg) a kétszeresét.

Az adott évben fogadható fejlesztési támogatási összeg meghatározásánál:

·         A TISZK esetében a térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskoláknál az összes fejlesztési támogatásra jogosult tanulólétszámot, továbbá a felsőoktatási intézmény által a térségi integrált szakképző központ részét képezően szervezett felsőfokú szakképzés államilag finanszírozott hallgatói létszámát;

·         a felsőoktatási intézmény esetében az általa szervezett, államilag finanszírozott, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben szabályozott felsőfokú szakképzés és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzésben résztvevő hallgatók létszámát;

·         speciális, készségfejlesztő speciális szakiskolák esetében a szakképzőiskolai tanulólétszámot;

·         a központi képzőhely esetében a központi képzőhelyen gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulólétszámot kell figyelembe venni.

A fejlesztési támogatás maximálisan fogadható éves összegét a következők szerint kell meghatározni a 2009. évben:

·         a TISZK, a speciális, készségfejlesztő speciális szakiskolák és a központi képzőhely esetében 2009. június 30-ig megkötött és pénzügyileg rendezett fejlesztési támogatási megállapodások alapján fogadott összegeket a számításnál figyelmem kívül kell hagyni, a július 1-je és december 31-e között fogadható fejlesztési támogatási összeg pedig nem lehet több, mint a fent meghatározott létszám és a fajlagos összeg kétszeresének a szorzata, vagyis:

a fentiekben meghatározott támogatásra jogosult tanulói, illetve hallgatói létszám*2*106 000 Ft összeg.

·         a felsőoktatási intézmény esetében az első félévben megkötött és pénzügyileg rendezett fejlesztési támogatási megállapodások alapján fogadott támogatás nem lehet több, mint a fent meghatározott támogatásra jogosult hallgatói létszám és a fajlagos összeg háromszorosának a szorzata, a második félévben pedig már csak - hasonlóan az előzőkben meghatározott körhöz - a fajlagos összeg kétszeresének a szorzata.

Amennyiben a felsőoktatási intézmény már az első félévben fogadott fejlesztési támogatásokkal elérte a maximálisan fogadható támogatás összegét:

a fentiekben meghatározott támogatásra jogosult hallgatói létszám*3*106 000 Ft összeget,

a második félévben már nem köthet jogérvénnyel fejlesztési támogatásra szóló megállapodást, mivel az éves fogadható támogatási keretét már kimerítette.

Ha az első félévi támogatások összege nem érte el a fajlagos összeg kétszeresével számolt keretösszeget, a második félévben már csak maximum a fajlagos összeg kétszeresesével számolt összeg erejéig fogadhat fejlesztési támogatást, amely így összesen a 2009. évre vonatkozóan nem lehet több, mint a fentiekben meghatározott támogatásra jogosult hallgatói létszám*2*106 000 Ft összeg.

Forrás: www.apeh.hu  2009.07.20.