Új gazdasági program Horvátországban

1. Módosul a személyi jövedelemadó

2010. július 1-től a személyi jövedelemadó háromsávos lesz az eddigi négy helyett. Az eddigi 15% adó helyett, amely a 0-3.600 kuna havi jövedelemre vonatkozott, ezentúl 12% lesz, a 3.600-9.000 kuna havi jövedelemre vonatkozó 25%-os adó azonos marad, azonban a 9.000 kuna feletti havi jövedelemre egységesen 40% adót kell fizetni. Ezidáig az ennél magasabb jövedelmekre két adósáv vonatkozott, 9.000 és 25.200 kuna között 35%, az e felettiekre pedig 45%.

Nem változnak azonban a fizetés után fizetendő járulékok, ezáltal a munkáltatók számára az adóterhek nem változnak. 

2. Eltörlésre kerülnek a közalkalmazottak juttatásai és az ún. „karácsonyi pénz“

Idén kb. 240.000 közalkalmazott marad juttatás, „karácsonyi pénz“ és a gyerekeknek járó ajándékok nélkül. Ez eddig kb. 3.000 kunát jelentett évente alkalmazottanként, ez a költségvetés számára éves szinten 650 millió kuna megtakarítást jelent.

3. Eltörlésre kerülnek az adókönnyítések

Az orvosi számlák, lakáshitel kamatai, a kiegészítő egészségügyi vagy életbiztosítás prémiuma többé nem jelent adócsökkentő tételt. A gyermekek, más eltartott családtagok után járó és más tételek, amelyek, mint személyes adócsökkentő tételek voltak jelen a fizetés elszámolásakor,  továbbra is érvényben maradnak. Eddig az adókötelezettek évi 12.000 kuna mértékig jelenthettek be adócsökkentő tételeket, azaz maximálisan ekkora adóösszeget igényelhettek vissza.

4. Eltörlésre kerül az ún. krízis-adó

A 6.000 kuna feletti nettó fizetésre vonatkozó 4%-os krízisadót 2010. november 1-től eltörlik, ezáltal teljes fizetésre jogosul 310.000 alkalmazott és 34.000 nyugdíjas. Összesen 721.000 alkalmazott és 190.000 nyugdíjas fizet 2%-os krízisadót (6.000 kuna alatti jövedelemmel rendelkezők), a 2%-os adót 2010. július 1-től törlik el.   

5. A kormány eladja 25%-nál alacsonyabb részesedéseit a vállalatokban

Évek óta szó volt róla, hogy a kormány eladja a Horvát Privatizációs Ügynökségben lévő portfólióját, amely jelenleg 814 céget tartalmaz. Ezek több,mint 90%-ban a kormány részesedése alacsonyabb 25%-nál. Ezek értékesítése lassan folyik, mivel zömmel veszteséges cégekről van szó.

6. Csökken vagy megszűnik az emlékmű-illeték

A vállalkozások számára a legnagyobb akadályt a nem adójellegű terhek jelentik, amelyből 245 fajta létezik. Ezek nagy részét tervezik csökkenteni, illetve teljesen eltörölni. Ebben prioritást kap a víz-járulék, illetve a Horvát Erdészetnek és a Horvát Turisztikai Közösségnek fizetendő járulék, valamint az emlékmű-illeték, amelyet 25%-kal csökkentenek.

7. Az OIB (személyi azonosító szám) teljes alkalmazásra kerül

Jelenleg szociális támogatásra több milliárd kuna  kerül kifizetésre, gyakran olyan személyek is részesülnek benne, akik erre nincsenek rászorulva. Az OIB segítségével több információ tudható meg egyes személyekről, mert annak segítségével megismerhető a személy és családjának valós anyagi helyzete és vagyona.

8. A nem likvid cégek csődeljárás alá helyezése

9. A közalkalmazottak és az állami vállalatokban dolgozók számának 5%-os csökkentése

Közalkalmazottként kb. 240.000 alkalmazott dolgozik, ez kb. 7.000 alkalmazott elbocsátását jelenti. Az elbocsátások nem történnek gyorsan, hanem első lépésként az alkalmazottak számának csökkenésére vonatkozó tervet kell kidolgozni, a munkaerő-ellátással együtt, valamint az átminősítési programot. 2011. március 31-ig kidolgozásra kell, hogy kerüljön a közalkalmazottak nyilvántartási rendszere is.

10. Két elbocsátás egy foglalkoztatásért

A kormány hosszútávon szeretné csökkenteni a közigazgatásban dolgozók számát a kettő egyért elv alapján, mely szerint két elbocsátott helyére egy újonnan foglalkoztatott léphet.

11. A külföldi befektetések előtt álló akadályok megszűnnek

Annak ellenére, hogy a külföldi befektetők eddig összesen 24milliárd eurónyi befektetéseket hajtottak végbe, a zöldmezős beruházások száma, amelyek új termelést és exportot fejlesztenének és új munkahelyeket hoznának létre, igen kevés. A külföldi befektetések zömmel a privatizációs eljárásokhoz kapcsolódtak. Az igazi befektetések hiányának oka keresendő még a túlbürokratizált rendszerben, valamint a hatalmas és lassú államigazgatásban és helyi önkormányzatokban is. 

12. A fizetésekre fordítandó összeg 10%-os csökkentése

A költségvetésben a fizetésekre vonatkozó tétel 10%-os csökkentésével kb. 3 milliárd kuna takarítható meg az összesen rendelkezésre álló 32 milliárd kunából.

13. Outsourcing cégek alkalmazása az államigazgatásban

14. Csökkennek a mezőgazdasági támogatások

Az idei költségvetésben 2,1 milliárd kuna mezőgazdasági támogatás kerül kifizetésre, ez 2009-ben kb. 3,5 milliárd kuna volt. 

15. A járások és megyék számának csökkentése

16. Az állami ügynökségek és irodák számának csökkentése

17. A hajógyárak csődeljárás alá helyezése

A kétszeri sikertelen privatizációs kísérlet után a hajógyárak csődeljárás alá kerülnek. Várhatóan az első körben a 10.000 alkalmazott egyharmada elbocsátásra kerül.

18. A Zagreb - Split autópálya koncesszióba adása

19. A kormány „New Deal“ programja

A kormány a krízisből való kilábalást az infrastrukurális projektek támogatásában látja, főleg az energetika, környezetvédelem és vasút, vízi – és tengeri szállítás terén. Az új befektetési ciklus nagysága, amely tartalmazza még iskolák és egészségügyi intézmények építését is, 15 milliárd kuna értékű.

20. A felesleges bíróságok bezárása

Jelenleg 225 bíróság van Horvátországban, ebből 21 megyei, 107 járási, 110 büntető, 13 cégbíróság. A cél, hogy 2019-ig racionalizálásra kerüljön az egész rendszer az ügyeljárások gyorsítása érdekében.

21. Az állami cégek 2010. június 1-ig ki kell, hogy fizessék adósságaikat

Az adósságot készpénzben, hitelfelvétellel vagy kompenzációval lehet rendezni. A kormány ezen felül csökkenteni kívánja az eddigi 60 napos fizetési határidőt 45 naposra, amely 2011. január 1-től lép életbe. A ki nem fizetett követelések összege elérte a 27,6 milliárd kunát, ebből nem ismeretes az állami cégek részesedése kb. 4,5 milliárd kuna, de ez akár 10 milliárd kuna is lehet egyes szakártők szerint.

22. Kötelező átminősítés

Várhatóan az eddigi 90 napos idő, amelyben a munkanélküliek a teljes munkanélküli segélyt kapják, csökkenni fog. Egy meghatározott idő után a segély 50%-kal csökken, azzal, hogy kötelezővé válik az átminősítés és képzés. A legnagyobb segély összege nem lehet magasabb a kötelező minimálbérnél, amely jelenleg bruttó 2814 kuna. Idén márciusban munkanélküli segélyben 89.902 munkanélküli részesült, amely a 318.658 nyilvántartott munkanélküliek 28,2%-a.

23. Bevezetésre kerül a személyes csőd intézménye

24. A közjegyzői díjak mérséklése

25. Büntetés az idő előtti nyugdíjazásért és a kiváltságos nyugdíjak csökkentése

Horvátországban jelenleg 181.224 személy él a kiváltságos nyugdíjjal, ez évente 7,2 milliárd kunába kerül. Ebből a honvédő nyugdíjak összege 5,1 milliárd kuna. A mostani rendszerben a kiváltságos nyugdíjnak 13 csoportja létezik. Ebből három csoportnak az átlagnyugdíja 5.000 kuna havonta.

Az idő előtti nyugdíjazás (5 évvel a rendes idő előtt) tekintetében jelenleg maximálisan 9%-os büntetés szabható ki, amely helyett a javaslat az, hogy a nyugdíj összege évi 4%-kal kerüljön csökkentésre, azaz az ötéves időszakra vonatkozóan 20%-kal.

26. Megszűnnek az egyetemi kvóták