Nagykanizsa és vonzáskörzete, Dél-Zala, Nyugat-Somogy valamint a határ menti térségek gazdaságfejlesztési koncepciójának kulcsterületei

APEH állásfoglalás

2010. április 26.

Nyomtat

A szakképző iskolai tanulók pénzbeli juttatásának adóterhet nem viselő mértékére vonatkozó jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés országosan egységes és egyértelmű értelmezéséről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3.§ 72. e) pontjának 2009. július 1-ig hatályos rendelkezése konkrét rendelkezést tartalmazott arra vonatkozóan, miszerint a szakképzo iskolai tanulót tanulószerzodés alapján megilleto pénzbeli juttatás havi összegébol a minimálbér 50%-át meg nem haladó rész, a szakképzésben tanulószerzodés nélkül részt vevo tanulót a szakmai gyakorlat idotartamára megilleto díjazás havi értékébol pedig a minimálbér 20%-át meg nem haladó rész minosül adóterhet nem viselo járandóságnak.

2009. július 1-jétol az Szja. tv. 3. § 72. e) pontja szerint egyéb jövedelemnek minosülo adóterhet nem viselo járandóság a szakképzo iskolai tanulónak, illetve felsofokú szakképzésben részt vevo hallgatónak tanulószerzodés, illetve hallgatói szerzodés alapján, valamint szakképzésben tanulószerzodés nélkül résztvevo tanulónak a szorgalmi ido befejezését követo összefüggo szakmai gyakorlat idotartamára külön jogszabály szerint kötelezoen kifizetett díjazás, valamint a tanulószerzodéses tanulót jogszabály alapján megilleto kiegészíto pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaeropiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.

A fentiekre hivatkozásul az Szja tv. jelenleg hatályos rendelkezése nem tartalmazza összegszeruen a fenti juttatások adóterhet nem viselo járandóságként figyelembe veheto mértékét, hanem csak egy utaló normát tartalmaz, mely szerint külön jogszabály határozza meg a szakképzésben résztvevoket megilleto díjazás adóterhet nem viselo járandóságnak minosülo összegét, mely a résztvevo számára kötelezoen kifizetett díj.

A szakképzo iskolai tanulónak, illetve a felsofokú szakképzésben részt vevo hallgatónak tanulószerzodés, illetve hallgatói szerzodés alapján kötelezoen kifizetendo díjazásának mértékét a szakképzésrol szóló 1993. évi LXXVI. tv. (Szt.) 44.§ (2) bekezdése határozza meg.

Az Szt. 44. § (2) bekezdése szerint tanulószerzodés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam elso félévében - függetlenül az elméleti, illetoleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap elso napján érvényes kötelezo havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi elomenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell.

A díjazás mértéke a fenti jogszabályhely szerint a szakképzési évfolyam elso félévében a hónap elso napján érvényes minimálbér legalább 20%-a, ugyanakkor a jogszabályhely szerint a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását emelni kell a szakképzési évfolyam második, ill. további féléveiben (a pénzbeli juttatás összegét a tanulószerzodésnek tartalmaznia kell).

Tanulószerzodés (hallgatói szerzodés) alapján történo gyakorlati képzés esetében tehát adóterhet nem viselo járandóságnak minosül a ?külön jogszabály szerint kötelezoen kifizetett díjazás?, azaz elso félévben a minimálbér 20%-a/hó, a további félévekben pedig a tanulmányi szerzodés szerint emelt összeg.

A fenti jogszabályhelyek alapulvételével amennyiben a pénzbeli juttatás az Szt. szerinti kötelezo mértéket nem haladja meg, a juttatás adóterhet nem viselo járandóságnak minosül és a tanulót ilyenkor személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség sem terheli. Ha a tanuló a kötelezo mértéknél nagyobb összegu juttatást kap, akkor a kötelezo mértéket meghaladó rész az Szja tv. 28. §-a alapján már egyéb jövedelemnek minosül és a kifizetot személyi jövedelemadó-eloleg levonási kötelezettség is terheli.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minosülnek, kötelezo jogi erovel nem bírnak.

« Vissza

Letölthető dokumentumok

Elektronikus ügyintézés

Nagykanizsa város honlapja

Nagykanizsa és vonzáskörzete, Dél-Zala, Nyugat-Somogy valamint a határ menti térségek gazdaságfejlesztési koncepciójának kulcsterületei

APEH állásfoglalás

Gazdálkodó szervezetek kamarai regisztrációja

Építőipari regisztráció

Okmányhitelesítés

Széchenyi Kártya Program

Iparjogvédelem, szellemi tulajdonvédelem

Magyarországi vegyeskamarák