Egyéni vállalkozóvá válás lépései

2010. január 1-jét követően a változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton – erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével – az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.

Ezen időpontot követően a vállalkozói igazolvány kiváltása a tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, az csak az ügyfél (egyéni vállalkozó) kérésére kerül kiállításra. A 2010. január 1-jét megelőzően kiadott vállalkozói igazolványok a bennük foglalt adatok megváltozásáig, illetve visszavonásukig továbbra is érvényesek maradnak.

 

Az Országgyűlés - elismerve az egyéni vállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - tevékenységük megkönnyítése, és az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, - az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése - és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében elfogadta az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, mely 2010. január 1-el hatályba lép, és ezzel egy időben hatályát veszti az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv.

 

Az új törvény értelmében az egyéni vállalkozás végzésére jogosult természetes személy jogosult lesz arról dönteni, hogy korlátlan vagy akár korlátolt felelősség keretében végzi majd a tevékenységét.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos minden eljárás csak elektronikusan, az ügyfélkapun (http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) keresztül fog működni. A hatóság minden a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz a törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.

 

Ügyfélkapun keresztül is lehet iratokat küldeni

Az egyéni vállalkozók esetében lényeges könnyítés, hogy január elsejétől teljesen ingyenessé vált az igazolvány kiváltása és valamennyi hozzá kapcsolódó ügyintézés, mint például a módosítás is. Minden elintézhető lett elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, amely korábban csak időpontfoglalásra volt számukra alkalmas. Az elektronikus ügyintézésből az is következik, hogy maga a vállalkozó igazolvány nem lesz kézzel fogható, kiváltása nem kötelező. Alapesetben csak a számát kapja meg a vállalkozó.

 

Még egy lehetősséggel élhetnek az egyéni vállalkozók ettől az évtől: vállalkozásukat egyéni céggé alakíthatják. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás saját vagyonnal rendelkezhet, amely független az egyéni vállalkozó vagyonától. Arról a vállalkozó maga dönt, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséget választ. A folyamat visszafordíthatatlan, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni céggé alakul, később nem térhet vissza az egyéni vállalkozáshoz.

 

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nem ingyenes, viszont nem is kötelező. A 2009. évi XCV. törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó része éppen azt célozza, hogy ne az igazolvánnyal azonosítsák az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultságot.

Egyéni cégből nyilvánvalóan nem lehet egyéni vállalkozóvá „visszaalakulni”, ám ez nem jelenti azt, hogy aki egyéni céget alapított, már nem lehet egyéni vállalkozó. Erre lehetősége akkor van, ha megszünteti az egyéni céget annak törvényben rögzített rendje szerint, majd azt követően szintén törvényben rögzített módon egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd.

Ügyfélkapun keresztül is lehet iratokat küldeni

Az egyéni vállalkozók esetében lényeges könnyítés, hogy január elsejétől teljesen ingyenessé vált az igazolvány kiváltása és valamennyi hozzá kapcsolódó ügyintézés, mint például a módosítás is. Minden elintézhető lett elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, amely korábban csak időpontfoglalásra volt számukra alkalmas. Az elektronikus ügyintézésből az is következik, hogy maga a vállalkozó igazolvány nem lesz kézzel fogható, kiváltása nem kötelező. Alapesetben csak a számát kapja meg a vállalkozó.

Még egy lehetősséggel élhetnek az egyéni vállalkozók ettől az évtől: vállalkozásukat egyéni céggé alakíthatják. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás saját vagyonnal rendelkezhet, amely független az egyéni vállalkozó vagyonától. Arról a vállalkozó maga dönt, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséget választ. A folyamat visszafordíthatatlan, ha egy vállalkozó úgy dönt, hogy egyéni céggé alakul, később nem térhet vissza az egyéni vállalkozáshoz.

 

 

Az egyéni vállalkozás lényegesebb szabályai:

 

Illetékmentesség: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.

 

Alanyi jog: Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon a cselekvőképes magyar az EU állampolgára, és a tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy.

 

Tevékenység megkezdése: Az egyéni vállalkozó azután kezdheti meg a tevékenységét, ha megküldték, illetve átadták neki a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást.

 

Nem kell igazolvány: A működéshez nem lesz szükség vállalkozói igazolványra, de aki azt igényli, annak kiállítanak igazolványt.

 

Szüneteltethető a tevékenység: Az egyéni vállalkozók régi panasza nyert orvoslást az új törvénnyel, mert az új szabályozás szerint 1 hónapos időtartamtól legfeljebb 5 éves időtartamig szüneteltethető lesz az egyéni vállalkozói tevékenység, és a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel.

 

Az egyéni cégre vonatkozó lényegesebb szabályok: 

 

Az egyéni cég (hasonlóan a kkt. bt-hez) jogi személyiség nélküli cég lesz, így a cégeket szabályozó alaptörvények - mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény - kiterjednek rá. Az egyéni céget a cégbíróság jegyzi be.

 

Az egyéni cég a jövőben tagjától elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany lesz, amely a tag tevékenységének eredményeképpen jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Emiatt alapkövetelmény, hogy egyéni cég alapítása esetén az alapítót töröljék az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozás tehát megszűnik, az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő személy ezt követően egyszemélyes cégként működik tovább. Az egyéni cég vagyona az alapító (tag) magánvagyonából bevitt vagyonnal kezdi meg tevékenységét, adózott eredménye pedig - a társaságokhoz hasonlóan - a tagnál jelentkezik, vagyis az osztalék is az alapítót illeti meg.

 

Az egyéni céget a cégbíróság 30 napon belül jegyzi be a cégjegyzékbe. Ha a jegyzett tőke 200 ezer forint alatti, az csak készpénz lehet, amit előre be kell fizetni. A 200 ezer forint feletti jegyzett tőke viszont apportból is állhat. Az egyéni cég gazdasági társasággá is átalakulhat.

 

Az egyéni vállalkozók eldönthetik, hogy 2010. január. 1-től továbbiakban is egyéni vállalkozók maradnak-e, vagy egyéni cégként kívánják folytatni tevékenységüket. Ezzel tulajdonképpen azt is megválasztják, hogy a számviteli, a csőd- és a felszámolási, illetve a társasági törvény, valamint a társasági adózás hatálya alá sorolják-e őket.

 

Az egyéni cég alapvetően egyszemélyes vállalkozási forma, amelynek csak igen kivételesen (az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy elvesztése esetén) és korlátozott időre lehet több tagja. Nem lesz akadálya annak, hogy a tag ügyvezetőt, cégvezetőt bízzon meg az egyéni cége vezetésével.

 

Egy személy csak egyetlen egyéni céget alapíthat. A cégalapítás a gazdasági társaságokhoz hasonlóan történhet. Így a törvényben szereplő szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített eljárás keretében kerül majd sor az egyéni cég cégbejegyzésre. Lényeges különbség ugyanakkor a gazdasági társaságokéhoz képest, hogy az egyéni cég előtársaságként nem működhet.

 

A hitelezők védelme érdekében az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törléséig keletkezett tartozásokért mind a korábban egyéni vállalkozói tevékenységet végző magánszemély, mind pedig az általa alapított egyéni cég egyetemlegesen felel. Az egyéni cég gazdasági társasággá is átalakulhat, azonban a "visszaalakulás", azaz ismételt egyéni vállalkozóvá válást nem engedélyez a törvény.

 

Korlátlan, vagy korlátozott felelősség: alapvető változás az eddigiekhez képest, hogy az új tv-i előírások szerint az új gazdasági formáció korlátozott felelősségvállalás mellett is működhet. Az egyéni cég legfontosabb sajátossága az, hogy tagja határozza meg a jegyzett tőke összegét, és azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e.

 

Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan úgy tartozásai fedezetéül - az eddigiekkel ellentétben - elsősorban a cégvagyon szolgál, akárcsak egy kkt-nél. A tag csak akkor köteles saját vagyonával korlátozás nélkül helyt állni, ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat.

 

Korlátozott felelősség választása esetén az alapító okiratban kell meghatározni a jegyzett tőkét (mértékére a tv. nem tesz utalást, csupán azt határozza meg, hogy kétszázezer forintig csak pénzben lehet a jegyzett tőkét biztosítani), ugyanakkor meg kell határozni a pótbefizetés összegét, (mértékére ugyancsak nincs tv.-i utalás) amit akkor kell teljesíteni, ha a cégvagyon nem fedezi a tartozásokat. A pótbefizetésen felül azonban a tag a saját vagyonával már nem felel az egyéni cég tartozásaiért, a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz hasonlóan.

 

A felelősség módja a működés során is megváltoztatható. Ha azonban a korlátlan felelősségű egyéni cég korlátozott felelősségre "tér át", úgy a korlátlan felelősség időszakából származó kötelezettségeiért a tag a jövőben is korlátlanul felel.

 

Fontos szabály, hogy a már meglévő egyéni cégnek januártól csak hat hónapja lesz arra, hogy gondoskodjék az új szabályoknak megfelelő működéséről, vagy törlését kérje a cégnyilvántartásból.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i  2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról 

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló  2009. évi LXXVI. törvény

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény

Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 308/2009. (XII.28.) Korm. rendelet

Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009.  (XII.17.) IRM rendelet

Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i  2006/123/EK IRÁNYELVE a belső piaci szolgáltatásokról 

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló  2009. évi LXXVI. törvény

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény

Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 308/2009. (XII.28.) Korm. rendelet

Az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról szóló 65/2009.  (XII.17.) IRM rendelet

Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 66/2009. (XII.17.) IRM rendelet